JELENTÉS A munkavédelmi hatóság 2020. évi ellenőrzési tapasztalatairól

A munkavédelmi hatóság 2020. évi ellenőrző tevékenységét a 2020. évi Ellenőrzési Irányelvek, az Országos Hatósági Ellenőrzési Terv és a saját munkatervben meghatározottak figyelembe vételével végezte. A munkavédelmi hatóság elkötelezett abban, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát, valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető munkakörülmények javuljanak, a munkavédelmi ellenőrzések hatékonyabbá váljanak. A célkitűzéseknek megfelelően a munkavédelmi szakmai tevékenység az európai jogi aktusok és a hazai szabályozások maradéktalan megtartására és érvényesítésére épült. A szakmai tevékenység tükrözte a megelőzésre irányuló szemléletet, a munkavédelmi hatósági ellenőrzések során megmutatkozott az elkötelezettség a munkavédelem társadalmi hasznossága iránt.
További részletek itt

Munkabalesetek alakulása - 2020

A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült munkabaleseti jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi hatóságoknál tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabalesetek bekövetkezését követő hónap végéig a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95%-ot éri el
További részletek itt

Hidegben történő munkavégzés

A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. A tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések is kiújulhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. asztma, kéz-kar vibrációs szindróma, ízületi megbetegedések).

Szélsőségesen hideg időjárási körülmények között a munkavégzés megfelelő védelem hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak kialakulásához vezethet. Főbb tünetei: fáradtság, szederjes (cyanotikus) vagy sápadt (viaszos) bőr, az ideg-izomműködés elégtelensége (görcsök, zsibbadás, bizsergés stb.), kitágult pupilla, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása, működészavara következhet be.

A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete]. (A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 °C-ot nem éri el.)

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére:

A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.

Hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár hosszabb időtartamban) pihenőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!

A hidegnek minősülő munkahelyeken meleg (+50 °C hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalók számára, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak). A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.

A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jólláthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.

A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Az alkohol fogyasztásától tartózkodni kell! A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az átnedvesedett ruházatot el kell távolítani és szárazra kell cserélni.

Az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), amelyek további veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés stb.). Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós útviszonyokra.

A lefagyott tárgyak nehezebben vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély is.

A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg. (A zárttéri munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +10 °C-ot nem éri el.)

Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 °C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 °C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 °C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából.16

Fagyálló vízköddel oltók

 

Az A NEURUPPIN WD F-500 oltók a 1 l, 3 l, 6 l és 9 l-es töltettel kerülnek forgalomba. Mivel fagytól védettek, megfelelőek
alkalmasak kültéren vagy fűtetlen helyen történő használatra is így megbízhatóan rendelkezésre állnak vészhelyzetek esetén. A bevált, nagy nyomásállósággal rednelkező robosztus sárgaréz fejszerelvény, a biztonsági szelep, a kiváló minőségű tartályszerelvény garantálja a hosszú élettertamot
Felhasználási terület:
- "A" tűzosztályú tüzek oltása, különösen a szintetikus anyagok, például műanyag, gumi és lítium-ion akkumulátorok
- Újrahasznosító és ártalmatlanító vállalatok
- Javítóműhely
- gumiabroncs tárolás
- Raklapos tárolás
- Akkumulátortöltő állomások
- Az akkumulátor tárolása
- Teherautók, autók, buszok, vonatok, e-kerékpárok
- Az e-mobilitás általában
- Gyártóipar
- Hobbi, élet, táborozás
Különleges előnyök
- Fagyálló - -30 ° C-ig használható
- Nagy oltási hatékonyság - csökken a felületi feszültség az oltóanyag javítja az oltási hatást
- A megnövekedett interfaciális aktivitás javítja az éghető anyag behatolási mélységét
- Nagyon erős hűtőhatás - a korábbiak miatt
- Energia felszabadulás az oltóanyagban (a fázisváltozás megkezdődik kb. 70 ° C-on)
- Használatakor nincs vizuális akadály (pl. por)
- Füstelnyomás
- Nincs járulékos kár, nem marad vissza oltóanyag, nem kell feltakarítani
- Biztonságos oltóanyag - gyorsan és teljesen lebontható, nagyon ellenáll a korróziónak (pH-érték 7), nincs
- Megfelel a DIN EN3 követelményeknek
- Alkalmazható elektromos ellen 1000 V-ig terjedő rendszerek 1 m biztonsági távolságon
- Bevált és biztonságos állandó nyomásmérővel az üzemkészség ellenőrzésére
- Biztonságos működés 
- Funkcionalitás
- Nagy oltási távolság - 5–6 m
- Egyszerű karbantartás
- Kiterjedt karbantartó hálózat
- Biztos nyári háttér
- Külső és belső orrózióvédelem 

 

Alkotói pályázat

 

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság alkotói pályázatot hirdet óvodások és iskolások részére, melyre a 6-10 éves, a 11-14 éves, valamint a 15-18 éves korcsoportban tanulók küldhetnek be alkotásokat. A pályázat felmenő rendszerű, első körben területi szinten bírálják el a beérkezett műveket. A területi szinten első helyezést elért alkotások az országos versenyben vesznek részt.

Az országos pályázat fővédnöke dr. Góra Zoltán tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság elnöke. Az országos bírálóbizottság elnöke dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A fővárosi/megyei pályázat védnöke: (… fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgató, a területi tűzmegelőzési bizottság elnöke), a fővárosi/megyei bírálóbizottság elnöke: (…, a katasztrófavédelmi igazgató által felkért, és a fővárosban/megyében tevékenykedő művész, múzeumigazgató, stb.).

A pályázat célja, hogy az óvodások és az iskolások kreatív alkotásokon keresztül mutassák be a tűzvédelem fontosságát, a tűzoltók izgalmas és egyben kihívásokkal teli világát. A pályázaton az alkotások központi témája a tűzmegelőzés. Ezt a tűzoltó hivatás megjelenítésével, a tűzesetek, káresemények megelőzésének fontosságát kiemelő alkotással, vagy bármilyen más, ötletesen elkészített, a tűzvédelem jelentőségét hangsúlyozó művel lehet bemutatni.

Az óvodások a pályázatra egyénileg szabadkézi rajz kategóriában pályázhatnak A/3-as vagy A/4-es méretű alkotásokkal vagy csoportosan egyéb kézműves alkotással.

Az iskolások korcsoportonkénti kategóriái:

  • szabadkézi rajz (A/3-as vagy A/4-as méretű ceruza, toll, tus, kréta, akvarell, pasztell kép vagy bármely más szabadkézi technikával készített alkotás)

  • egyéb kézműves alkotás (bármilyen anyagból készített pl. papír, gyurma, agyag alkotás, legfeljebb 30×30×20 cm méretben)

  • irodalmi alkotás (vers vagy mese, legfeljebb két A/4-es oldal terjedelmű költemény vagy tanulságos történet)

  • számítógépes program (játék, alkalmazás vagy legfeljebb 60 másodperc hosszúságú film)

Az iskolás korcsoportban az alkotásokat egyénileg vagy csapatban lehet elkészíteni. Csapat nevezése esetén egy csapaton belül legfeljebb három, azonos korcsoportba tartozó gyermek vehet részt.

Benyújtás módja: a járványügyi helyzet alakulásától függően az alkotásokat postai úton vagy e-mailen, előzetes egyeztetés után személyesen, a korcsoport és kategória megjelöléssel a fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére kell megküldeni. Az alkotás leadásakor a letölthető adatlap/hozzájáruló nyilatkozatot is le kell adni az alkotáshoz rögzítve az alábbi adatok pontos kitöltésével: pályázó neve, életkora (a pályázat beérkezési határidő napján betöltött életkor), kapcsolattartási e-mail cím, telefonos elérhetőség.

Beérkezési határidő: 2021. április 30.

Díjazás: a fővárosi/megyei bírálóbizottság az iskolások pályázatai közül korcsoportonként, kategóriánként 3-3 alkotást díjaz, az első helyezett alkotások automatikusan részt vesznek az országos döntőben is! Az országos verseny nyertesei külön díjazásban részesülnek.

Az az óvoda, illetve iskola, ahonnan országosan a legtöbb pályázatot nyújtják be, elnyeri a „Legkreatívabb óvoda/iskola 2021” címet, amely együtt jár a tűzoltóság egyszeri, az intézményben tartandó bemutatójával (füstsátor, tálcatűzoltás, olajtűzoltás, roncsvágás) és tűzvédelmi oktatás megtartásával.

Fővárosi/megyei eredményhirdetés: 2021. május 21-ig

Az országos díjátadó: 2021. június 15.-ig kerül megtartásra Budapesten

További információ: területi tűzmegelőzési bizottságok elérhetőségein

Budapest, 2021. február

CO érzékelők negatív és pozitív listája

A BM OKF, mint a szén-monoxid-érzékelők piacfelügyeletét ellátó hatóság közzéteszi a megbízható és a vizsgálat során nem biztonságosan működő szén-monoxid-érzékelőkről készített kimutatásokat. A negatív listán szereplő termékek forgalmazását a hatóság megtiltotta a termékek nem megbízható működése miatt. A BM OKF felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy semmilyen körülmények között ne vásároljanak a negatív listán szereplő termékek közül, illetve amennyiben korábbról már ilyen érzékelővel rendelkeznek, akkor azokat cseréljék le a pozitív listán található termékek egyikére.

CO2 érzékelők pozitív listája:
https://katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2021-02/73670.pdf


CO2 érzékelők negatív listája:
https://katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2021-02/73668.pdf

ÚJ TVMI a Robbanás elleni védelemről

A tűzvédelmi műszaki irányelvek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben (egyszerűbben: OTSZ) előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Az irányelvek alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.

A tűzvédelmi műszaki irányelvek alkalmazása önkéntes.

A tűzvédelmi műszaki irányelvek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján megtekinthetőek és letölthetőek, tartalmi és formai módosítása nélkül terjeszthetőek, sokszorosíthatóak.
Az alkalmazásuk előtt győződjön meg arról, hogy a hatályos irányelveket használja!

Az eddig megjelent TVMI-ket itt találja meg!