Röviden...

A  fenti táblázatok összehasonlításából látszik, hogy a magyarországi oltóanyag-egység (OE) előírásai a németországi szabályozáshoz képest enyhébbek.. 

​

Részletesebben:

Örvendetes esemény volt amikor az új OTSZ haladva a korral bevezetett egy olyan fogalmat a tűzoltó készülékek oltóképességének egységesített mérőszámául, amit nem is kellett kitalálni, mert Európa nyugatibb felén már régóta ismerik és használják ez a tipizálási módszert. Azonban hamar elmúlt a lelkesedés, amikor rádöbbentünk, h a korábbi súly alapján kiosztott készülék mennyiségek töredékére lesz szükség az új OE alapján. De hol borult ki a gyermek a fürdővízből? Hol a hiba? Nálunk miért nem működhet jól az a rendszer ami pl. Németországban elfogadott, jó és szép? Ha vetünk még egy pillantást a két táblázatra, akkor még Steve Wonder is láthatná,  hogy az egyik, a másiknak az anyukája... azaz a magyar rendszer igyekezett átvenni a német szabályozást. Ez örvendetes, hiszen a tűzvédelmi szabályozás vitathatatlanul Németországban a legalaposabb, a leginkább kidolgozott és talán a legjobb az európai országokat tekintve. Örvendetes, hogy a jogszabályalkotó nem akart valami újat kitalálni, hanem igyekezett átvenni valamit, ami bizonyíthatóan jól működik. Azonban mégis hiba csúszhatott a gépezetbe, hiszen például  robbanásveszélyes anyag tárolása (tehát magasabb kockázat) esetén kell annyi OE, mint ami Németországban a legenyhébb, az alacsony veszély esetén.
Ma Magyarországon általános kockázat esetén pl. 1000 m2-re kell annyi OE, mint Németországban 200 m2 esetén... A különbség ÖTSZÖRÖS! Vagy ami a mi szempontunkból még fontosabb ÖTÖDANNYI, azaz nálunk ugyanakkora oltóanyag-egységgel ötször akkora területet kell védeni mint Németországban. Valójában sok mindent nem kellene tenni a magyar szabályozással, csak korrigálni a táblázatot és talán elgondolkodni azon, hogy érdemes lenne-e bevezetni a mostani 2 kategória helyett (általános, robbanásveszélyes) a németek 3 kategóriáját, azaz az alacsony, a közepes és a magas veszélyt... Ha ezt meglépi a jogszabályalkotó, akkor onnantól tekintve minimum háromszor annyi tüzoltó készüléket kell üzemben tartani a mostani szabályozáshoz képest és akkor ismét kb. annyi tűzoltó készülékre lenne szükség mint korábban.

​

Milyen anyagok tüzeinek oltására alkalmasak a tűzoltó készülékek? 

                                            

Porral oltó:    A B C                 

Habbal oltó:  A B                     

CO2-vel oltó: B C   

 

„A” - Főképpen szerves természetű szilárd anyagok tüzei, amelyek égése során rendszerint parázs keletkezik, pl. fa, papír, textíliák, szén stb.

„B” - Folyékony, vagy folyóssá váló anyagok tüzei, pl. benzin, gázolaj, benzol, kenőolajok, műanyagok, paraffin, festékek, kátrány

„C” - Éghető gázok tüzei, pl. metán, propán, bután, acetilén, földgáz, városi gáz

 

Milyen oltóképességű készülékeket ajánlunk Önnek? Mit jelentenek ezek a számok?

 

A  készülék típusa után található szám azt mutatja meg, hogy az adott tűzoltó készülék milyen oltóképességgel rendelkezik.

Pl.: TOTAL-FX1 8A, 34B, C, porral oltó tűzoltó készüléknél:

​

8A:   fahasábokból úgynevezett máglyát építenek és ezt kell  eloltani  a  tűzoltó készülékkel.  A szám  azt  mutatja meg, hogy milyen hosszú a máglya amit a készülék el tud oltani. Ebben az esetben a sikeresen eloltott  máglya hossza  0,8 méter.

​

34B: 1/3-ad rész éghető folyadékból és 2/3-ad rész vízből keveréket készítenek és ezt a meggyújtott keveréket kell eloltani a készülékkel. A szám a  keverék teljes mennyiségét adja meg literben. Ebben az esetben a készülék 34 liter keveréket képes eloltani! 

Tehát pl az TOTAL PG6PDY 6 kg-os porral oltó tűzoltó készülék esetében az 55A, 233B, C

​

55A:   Az eloltott máglya hossza 5,5 m !!!

​

233B:   Az eloltott folyadékmennyiség: 233 liter !!!

​

Azaz minél nagyobbak ezek a számok a készüléken, annál nagyobb a készülék oltóképessége!

További részletek a letöltőközpontban !